Boni Kutyakozmetika

Kutyák-cicák teljeskörű kozmetikázása

7.jpg

Az emésztőrendszer betegségei

-
Székrekedés
.
.
A bélsárürítés gyakorisága nagymértékben függ a táplálék összetételétől, a megivott folyadék mennyiségétől, a kutya mozgásmennyiségétől, és természetesen a különböző betegségektől.
Az egészséges kutyának naponta egyszer-háromszor van széklete. A széklet színe függ a táplálék összetételétől, ha túl sok húst kap a kutya, akkor sötétbarna, ha sok a csont, akkor világossárga, majdnem fehér, ha vegyes koszton él, akkor sárgásbarna.
Székrekedésről, akkor beszélünk, ha a kutyának legalább két napig nincs széklete. A székrekedés leggyakoribb oka a túlzott csontfogyasztás, a helytelen táplálás, a lenyelt idegen tárgyak, és a kevés mozgás.
Ha a kutya sok csontot kap, gyomorsavai nem képesek a csont megemésztésére, így az kisebb-nagyobb darabokban, rendszerint szilánkosan jut el a vastagbelekbe, és a bélsárból kiálló hegyes csontdarabok felsérthetik a végbél kezdeti szakaszát. Székeléskor ezek fájdalmat okoznak, emiatt a kutya visszatartja a székletét. A bélsár teljesen összesűrűsödik, kőkemény lesz, majd nem fér át a végbélnyíláson.
A következmény olykor makacs, elhúzódó székrekedés, ami súlyosabb bajokhoz, elhanyagolt esetben elhulláshoz vezethet.
A mozgáshiányos kutyáknál a túl kényelmes életmód következtében is kialakulhat a székrekedés. A további okok lehetnek még: a végbélnyílás körüli mirigyek gyulladása, szűkületek, hegesedések, tályogok, vagy daganatok a belekben, esetleg a bélférgek tömeges elszaporodása.
A betegség tüneteit a kutyatartó könnyen felismerheti. A kutya a jellemző testhelyzetben, jobbára sikertelenül erőlködik, s ha a bélsárürítés fájdalommal jár, nyög, szűköl, vonyít. Ha a székrekedés több napig tart a kutya levert lesz, étvágytalan, néha hányhat is. Gyakran felpúposítja a hátát, s kötötten, mereven mozog.
A székrekedés gyógyítása mindenekelőtt az alapbetegség megfelelő kezeléséből áll. Fontos, hogy a különböző hashajtó szereket kizárólag orvosi utasításra adjunk a kutyának, mert ha nem a megfelelő gyógyszert kerül beadásra, akkor több kárt okozhatunk, mint hasznot!
.
.
Hasmenés
.
A hasmenés jele a rendellenesen híg széklet, vagy gyakori ürítés. Legtöbbször hányással társul, de a nélkül is jelentkezhet. Számos oka közül a helytelen étrend, a túl zsíros, fűszerezett, romlott, tejtartalmú étel váltja ki a hasmenést, de bélférgek is előidézhetik. A hasmenést okozhatja valamilyen izgalom, vagy stressz is, de az ilyenfajta hasmenés hamar elmúlik, és nem igényel különösebb kezelést.
A betegség otthoni gyógyítása abból áll, hogy egy teljes napon át koplaltatjuk az állatot, majd kizárólag könnyen emészthető étellel kínáljuk, pl. főtt hússal, rizzsel. Ezt a diétát 3-5 napig tartsuk fenn. Gyógyszeres kezelésre is sor kerülhet, de előtte mindig próbáljuk meg kideríteni a hasmenés okát, és szüntessük meg azt. Ha a hasmenés két napnál tovább tart, és nem tapasztalunk javulást, továbbá ha a betegséget véres széklet, hányás, láz, mozdulatlanság, étvágytalanság kíséri, forduljunk állatorvoshoz! Ha a kutyát hasmenés miatt visszük állatorvoshoz, legjobb, ha székletmintát is viszünk magunkkal. A széklet színe, összetétele, a székelés gyakorisága fontos tényező lehet az állatorvos számára, ezért ezt figyeljük meg, mert sok mindent elárul a betegségről.
.
.
Végbélmirigy-gyulladás
.
Erre az elég gyakori kutyabetegségre elsősorban a kisebb testű fajták, és a rosszul fajtaidegen, módon táplált kutyák hajlamosak. A végbélmirigyek, kinyomása rendszerint megszünteti a bajt.
Ha a végbélmirigyeket nem ürítjük ki, elfertőződnek. Az elfertőződött mirigyek rendszerint fájdalmasak, és véres, vagy gennyes váladék távozik belőlük. Ha nem vesszük észre a fertőződést ebben a stádiumban, később tályogot, vagy duzzadást láthatunk a végbél külső részén. A legjobb, ha a fertőzött végbélmirigyet állatorvos kezeli! Amennyiben még nem tályogosodtak el, antibiotikummal segíthetünk a bajon.
A tályogos, krónikus, vagy gyulladásos, fertőzött végbélmirigyeket viszont műtéttel kell kitisztítani, illetve eltávolítani.
.
.
Hányás
.
Normális körülmények között is sokszor előfordul, hogy a kutya elvonul egy csendes sarokba, és kihányja az imént elfogyasztott ételt, különösen, ha nagyon mohón habzsolta be azt. Az is gyakori, hogy a kihányt ételt újra megeszi. Ha úgy látjuk, hogy a kutya közérzete különben jó, és nem mozog, viselkedik rendellenesen, akkor nem valószínű, hogy beteg. Élete folyamán a kutya sok ösztönös cselekvést végez, amelyet vad őseitől örökölt. Hasonló a helyzet a kutyák alkalomszerű, esetenkénti hányásával is, amely tulajdonképpen valamiféle ősidőkből fennmaradt viselkedés. A természetben a vadkutyák együttesen rontanak rá a zsákmányra, és ha leterítették valamennyien, azon szorgoskodnak, hogy a zsákmányból minél nagyobb darabot kaparítsanak meg. Ezután egy nyugodt, csendes helyen a gyomorban tartalékolt étel a napvilágra kerül, az így kihányt ételt zavartalanul, és kényelmesen elfogyaszthatták. Megállapíthatjuk tehát, hogy a kutya szándékosan, akaratlagosan is képes hányni.
Sok kutyabetegség kezdetét is hányás jelzi, így pl. a legtöbb mérgezést, az urémiát, a bélcsavarodást, ezeket nem szabad összekeverni a természetes hányással. A sűrűn ismétlődő hányási tünetekhez ilyenkor azonban járulékosan csatlakoznak a felsorolt betegség egyéb jellemző tünetei is. Ha a kutya naponta többször hány, akkor feltétlenül vizsgáltassuk meg állatorvossal. Ez ugyanis már betegségre utal, különösen akkor, amikor a hányás mellett más tünetek is jelentkeznek, fáradtság, étvágytalanság, láz, hasmenés. A hányást nyugtalanság előzheti meg, majd a kutya egész testével, hasának, és rekeszizmainak erőteljes összehúzódásával pumpáló mozdulatokat végez. Merev végtagokkal áll, fejét előre, a föld felé tartja, s öklendező, rángó mozdulatok, és feszített hasmozgás közepette, erősen tátott szájjal üríti ki a gyomra tartalmát. A kihányt anyagok alapján bizonyos mértékben következtetni lehet a hányást előidéző okokra. A normális gyomortartalom az utoljára elfogyasztott ételekből, esetleg fűből, vagy lenyelt szőrszálakból áll. A többszöri, vagy egymás utáni hányásnál a hányadék kizárólag gyomornedvet tartalmaz, amit a hozzá keveredett epeváladék sárgára fest. Mérgezés gyanújakor a hányadék a diagnózis legfontosabb alapja lehet. Amennyiben ennek összetétele nem elegendő a baj pontos megállapítására, akkor a méreg már feloldódott a gyomorsavban. Ilyenkor laboratóriumi, kémiai elemzés adhat felvilágosítást a mérgezés természetéről.
Sötétvörös vért hányhat a kutya, ha vérző sebet nyalt, vagy ha ételében véres, nyers hús is volt. Nagyon ritkán fordul elő az emésztőcsatorna megbetegedésére utaló hányás. Világos, piros vér a hányadékban többek között az emésztőrendszer felső szakaszának, torok, szájüreg, nyelőcső friss sérüléseiből eredhet, amit csontszilánk, vagy az ételbe került bármilyen hegyes, idegen tárgy idézhet elő.
.
Vannak kutyák, amelyek hányingert kapnak, és hánynak is, valahányszor gépkocsiban utaztatjuk őket. A hányás első jele rendszerint a fokozott nyálzás. A legtöbb kutya magától kigyógyul az autósbetegségből, különösen, ha fokozatosan, és türelmesen hozzászoktatjuk a kocsikázáshoz.
.
.
.
Mérgezések
.
Mindenekelőtt azt kell hangsúlyoznunk, hogy soha nem szabad olyan helyen mérget tárolni, ahol a kutya hozzáférhet. Ha minden megelőző intézkedés, és óvatosság ellenére is úgy véljük, hogy a kutyánk mérget evett, egy kis szerencsével elkerülhetjük a méreg felszívódását, ha a kutyát azonnal meghányatjuk. Ha azonban a mérgezés tüneteit már egyértelműen felismertük, azonnal siessünk az állatorvoshoz, és csak útközben kísérletezzünk a hányatással!
A mérgezés tüneteinek jelentkezési ideje attól függően változik, hogy milyen erős a méreg, illetve mennyi jutott a kutya gyomrába. A mérgezett kutyán mindenekelőtt a nyugtalanság jeleit, és bizonyos koordinációs zavarokat tapasztalhatunk, amelyek görcsbe csapnak át. A kutya a lábait kinyújtva tartja, teste megmerevedik, ilyenkor a hirtelen ingerek, érintés, zaj, gyakran kiválthatják a görcsös rohamot. Jó tudni, hogy bármilyen emberi szervezetre veszélyes termék, veszélyes lehet a kutyára is, mégpedig jóval kisebb adagban is.
.
.
Rágcsáló-irtószerek okozta mérgezések
.
Ma már ritkábban fordulnak elő ezek a végzetes balesetek, mert a különféle kumarinszármazékokat tartalmazó rágcsálóirtókat kevésbé használják (Rakumin, Tomorin-B, stb.), illetve kivonták a forgalomból, mégis érdemes áttekinteni az ilyen típusú mérgezéseket. A mérgezés úgy jöhet létre, hogy a kihelyezett rágcsálóirtós ízletes csalétkeket a kutyák feleszik vagy a mérgezés miatt lassan mozgó vagy elhullott patkányokat, egereket elfogyasztják. A kumarinszármazékok alapvetően a vér alvadó képességének zavarát okozzák azáltal, hogy gátolják a K-vitamin felhasználását és ezzel a protrombin képződését. Így csökken a különböző véralvadási faktorok vérbeli mennyisége, a fibrinogén-, a prokonvertin-képzés és romlik a vérlemezkék összecsapódási képessége. A kumarin származékoknak közvetlen kapillárist károsító hatása is van. Mindezek következtében az erek már minimális mechanikai hatásra sérülnek. Így csakhamar a test legkülönbözőbb részeiben és gyakran a testnyílásokon keresztül a külvilág felé is vérzések keletkeznek. A testüregekben nagy mennyiségű vér halmozódik fel. Az első klinikai tünetek a méreg felvétele után 18–24 órával jelentkeznek. A kutya bágyadt, nem szívesen mozog, sokat fekszik, étvágytalan. A látható nyálkahártyák először sápadtak, később porcelánfehérek. A testnyílásokból vér szivároghat, ritkán véres vizelés, véres bélsár ürülése is megfigyelhető. A kötőhártya alatt, a szájfenéken vonalszerű vérzés vagy kiterjedtebb véres beszűrődés is mutatkozhat. A mellüregi bevérzést először ismétlődő köhögés, majd egyre súlyosbodó, főleg mozgáskor jól szembetűnő nehezített belégzés jelzi. A kivérzés súlyosbodása nyomán végül a kutya elpusztul. A gyógykezelés lényege a vérátömlesztés. K-vitamint injekció adása a K-vitamin-hatás biztosítására javasolt, a C-vitamin és a kalcium injekciók adása a kiegészítő terápia része. Ha a méreg felvétele rövid időn belül történt, érdemes rögtön meghánytatni a kutyát.
.
.
Növényi eredetű mérgezések
.
Alapjában véve minden növény, mérgező. Kérdés, hogy kinek mennyire? Elsősorban bizonyos madarak, és rovarok még az ember számára halálos mérgekkel szemben is immúnisak. Kutyáinkról ugyanez nem mondható el, így rájuk nekünk, embereknek kell vigyázni. Kimondottan olyan kutatásokat, hogy bizonyos növényi hatóanyagoknak pontosan milyen hatása van a kutyákra, még nem végeztek, így alapvetően abból kell kiindulnunk, hogy az emberre veszélyes növények a kutyák számára is mérgezőek. Nagyon sok kerti és szobanövény tartalmaz mérgező anyagokat, de bizonyos fák sem veszélytelenek. Nyilván minden gazda tapasztalta már, hogy kutyája csak egy bizonyos típusú füvet eszik meg, azonban véletlenül más növényt is bekaphat, főleg, ha tapasztalatlan kölyökről van szó. Fiatal kutyák ráadásul szobanövényeket is megrághatnak, puszta unalomból.
.
.
Néhány veszélyes növény
.
Sok lakást díszíti a trópusi kutyatejfélékhez tartozó csodacserje, melynek fehéres tejnedve mérgező. Külsőleg irritálja a bőrt, elfogyasztása erős hányást, hasmenést, vesebántalmakat okozhat. Olykor tudatzavarhoz is vezethet, néha a mérgezés halálos kimenetelű. A mintegy 600 fajt magában foglaló kankalinnemzetség egyetlen tagjának, a szobai kankalinnak levélszőrei erős bőrirritációt képesek előidézni, hólyagképződéssel, viszketéssel kísérve. A csucsorfélék talán legismertebb hazai képviselője, a korallbokor ember számára csupán enyhén veszélyes. Gyakran a szép, piros bogyókat próbálják megkóstolni a gyerekek, de csak nagyon nagy mennyiség bekebelezése okoz rosszullétet, hányást, hasi fájdalmakat.
.
A kutyáknál azonban többször diagnosztizáltak súlyos bélgörcsöket, keringési zavarokat, sőt halálos kimenetelű mérgezést is.
.
.
Diffenbachia
.
Heves tüneteket okozhatnak a különböző Diffenbachia-fajok is. E dísznövények levele és szára sérülés esetén olyan anyagot választ ki, mely erősen irritálja a száj nyálkahártyáját, duzzadást, viszketést, sőt légzési zavarokat is okozva, ha a kutya lenyeli ezt az anyagot. Mivel a diffenbachia igen heves reakciókat vált ki, ritkán kerül sor nagyobb mennyiség elfogyasztására, mely már károsítaná a gyomrot és a beleket is. A szembe kerülve viszont komoly kötőhártya-gyulladást okoz.
.
.
Leander
.

Kedvelt szobanövény a leander is, mely alkaloidákat és glikozidokat tartalmaz.Ezek az anyagok rosszullétet, heves hányást, hasmenést okozhatnak. Embereknél gyakori a fejfájás, előfordulhatnak keringési zavarok is.
.
.
Tuják (tiszafa, aranyeső)
.
Melyik kutya ne szeretne botokat, ágakat rágcsálni? Nem mindegy azonban, melyik fa vagy bokor ágáról van szó! Bűnügyi regényekből is ismerős lehet a tiszafa, mely korábban kedvelt eszköze volt gyilkosoknak, és öngyilkosoknak egyaránt. A piros bogyó húsának kivételével a növény minden része igen mérgező! Hasonlóan veszélyes az aranyeső, melynek főleg a magjai ártalmasak, de ágainak rágcsálása is mérgezési tüneteket okozhat. Szerencsére a tujákat legtöbbször csak megjelölni szokták kutyáink a levelek ugyanis gyulladást okozó hatóanyagot tartalmaznak, súlyos esetben visszafordíthatatlan folyamatot indítanak el a májban és a vesében.
.
.
Puszpáng vagy buxus (fagyöngy,fenyő tűlevele)
.
Az örökzöld puszpáng vagy buxus levele, sőt kérge is mérgező: hatóanyaga hányást, hasmenést, bélgörcsöket okoz, sőt a központi idegrendszer bénulását is előidézheti. Karácsonykor a csillagszóró és a lametta mellett maga a karácsonyfa illetve a fagyöngy lehet veszélyes kutyánkra nézve. A fagyöngy termésének, leveleinek vagy ágainak elfogyasztása apátiát és mozgászavarokat okoz. Kezelés hiányában a testhőmérséklet csökken, a keringés összeomlik. A fenyőfa esetében a tűlevelek aromatikus olajtartalma irritálja a száj és a torok nyálkahártyáját, illetve a gyomrot és a beleket. Heves reakciók nem lépnek fel, de előfordul, hogy a kutyának sokáig nincs étvágya. Érdekes, hogy már az ágakkal kapcsolatba került víz – pl. esővíz, víz a vázában – is kiválthatja a fent említett tüneteket. Ha kutyánkat mérgező növény elfogyasztásán kapjuk rajta, az állatorvos által beadott hánytató általában megakadályozza a káros következményeket. Hatékony lehet a gyomormosás vagy valamilyen, a mérget megkötő anyag beadása. Fontos a gyors beavatkozás, ne halogassuk az állatorvos kihívását!


Egyéb betegsége

Kötőhártya-gyulladás

Az autóban sok kutya imád utazni. A nyár a nagy kirándulások, nyaralások, utazások ideje. A legtöbb kutya szereti kidugni a fejét a kocsi ablakán, miközben az száguld. Élvezi, hogy a szellőben lobognak a fülei, a szőre, egy-egy illatfelhő úszik el az orra előtt. Mindez nagyon izgalmas, amiért érdemes lelkesedni. Ám gondokat is okozhat ez a magatartás: a nagy erővel a kötőhártyába csapódó porszemcsék, virágpor stb. komoly kötőhártya-gyulladás okozói lehetnek, mely akár fel is lobbanthatja az allergiás hajlamot és egy tartósabb, nem csak a szemre kiterjedő gyulladás oka lehet. A jelei a kipirult "szem", és a megnövekedett szemváladék, mely legtöbbször vízszerűen híg. A huzat okozhat még fülfájdalmakat, arc és homloküregi fájdalmakat, gyulladást is. Az előbbinek fülrázás, fejoldaltartás, rossz közérzet, esetleg láz, és étvágytalanság lehet a tünete, az utóbbinak általában csak az arckoponya nyomásérzékenysége, levertség, étvágytalanság, rágási fájdalmak, rosszabb esetben orrfolyás és lázas állapot. Természetesen mindez nem azt jelenti, hogy felhúzott ablakkal utazzunk, hiszen a légcserére a kutyának nagy melegben nagyobb szüksége van, mint az embernek. Szoktassuk le azonban arról, hogy tartósan kidugja a fejét az ablakon, ami nem jelenthet nagy feladatot, hiszen tudjuk, milyen könnyen tanulnak a kedvenceink, jót is, rosszat is...


Hőguta

Minden évben vannak áldozatai a melegnek, különösen, ha a páratartalom is magasabb, amire mostanában többször is volt példa. Sokszor az autóban lesz rosszul egy oda bezárt kutya, de a hétvégéken a déli órákban kutyát futtatók körében rendszeresen előfordul a hőtorlódás kisebb - nagyobb mértékben. A tünetek elég meggyőzőek és figyelemfelkeltők ahhoz, hogy a gazdi azokat időben észrevéve beavatkozhassék. A hőtorlódás első jele, hogy az állat feltűnően intenzíven liheg, az iramot tartani nem tudja, szédül, dülöngél, majd elfekszik. A nyelve szokatlanul kilóg a szájából, színe akár sötét (lila) is lehet utalva az oxigén ellátási problémára, a kialakuló szív eredetű sokkra. Az állat testhőmérséklete olyan kritikus magasságba is szökkenhet, hogy az életébe kerül. Ha felismerjük az első jeleket, megállunk, árnyékben pihentetjük, lelocsoljuk, vagy csak benedvesítjük a szőrét, inni adunk neki, rendbejöhet egy negyed óra alatt. Ha a folyamat tovább is halad, egy bizonyos ponton túl az intenzív állatorvosi ellátás sem képes megmenteni az állatot. A nagyobb testű, főleg az elhízott, sötét színű kutyák talán a legérzékenyebbek, de minden ellenpéldával is lehet találkozni, a pekingi palota kutyától a foxiig. Az élénk vérmérsékletű, örökmozgó kutyák éppúgy veszélyeztetettek, mint a mozgásszervi, vagy belgyógyászati panaszokkal küzdő idősebb kutyák. A hőgutát könnyen megelőzhetjük, ha a mozgatására az esti, vagy a reggeli órákat választjuk a nagy meleget elkerülendő, az autó leállításakor figyelembe vesszük, hogy a bennhagyott állat körüli hőmérséklet nem szökhet-e fel, ha később érkezünk vissza a tervezettnél, ha az idős beteg kutyát nem kötjük ki olyan helyre, ahol szellős árnyékos hely nem áll rendelkezésére, ha a kutya házát árnyékos helyre tesszük.A hőguta kialakulása akkor fenyeget, ha levegőtlen, meleg, párás helységben (pl. parkoló autó!), vagy a tűző napon (pl. láncon) hosszan hagyjuk a sötét bundájú állatot, ami elől nincs lehetősége elbújni. Vészes lezajlású hőtorlódás kialakulhat úgy is, ha meleg (25 C° felett) és magas páratartalmú időben erőteljesen mozgatjuk, futtatjuk, játszunk vele. A kutya nem képes izzadni, hőleadása vezetéssel (hideg kövön fekvés), vagy áramlással (hideg víz ivása), vagy párologtatással, (lihegés) lehetséges. Ha túl hosszú ideig intenzíven liheg, az a vérének sav-bázis egyensúlyát bontja meg, aminek az ilyenkor szinte kötelezően kialakuló shockos állapotban nagy szerepe van. Az ilyen kutya ijedt tekintetű, erei kitágulnak, ami a nyálkahártyán látható, erőteljesen liheg, hőmérséklete kritikusan magas is lehet, (41-42 C° körül) öklendezik, esetleg hány, orrából habos váladék szivároghat, elfekszik. Később már a tudatvesztést, a komatózus állapotot jelzik a szűk pupillák, ez után légzésmegállással is számolhatunk. Az ilyen állatot azonnal árnyékba kell vinni, hűteni locsolással, hideg vízzel itatni, (ha még lehet) esetleg a végbelébe is ömleszthetünk néhány liter vizet (nem nagy nyomással megnyitott, csapra szerelt locsolócsővel !) , és késlekedés nélkül állatorvoshoz kell vinni. Ha a túl magas belső hőmérséklet nem tartott sokáig, általában gondos gyógykezeléssel az állat megmenthető. Sajnálatosan gyakori azonban, hogy vagy a túl későn való észlelés és a gyógykezelés elkezdésének késlekedése, vagy a folyamat túlságosan heves lezajlása miatt a súlyos hőtorlódásban szenvedő állat minden segítség ellenére is elpusztulhat.Gyakran érkeznek azzal az állattulajdonosok az állatorvoshoz, hogy a kutya lázas. Ezt egy széles körben elterjedt nézetre alapozzák, miszerint, ha a kutya orra meleg és száraz, akkor lázas, ha hideg és fénylően nedves, akkor a kutya jó egészségnek örvend. Ha végbélben hőmérsékletet mérünk egy erre alkalmas lázmérővel, ez az összefüggés nem igazolható mindig! Tartós, és magas láz esetén általában valóban lehet meleg és száraz, de ilyenkor más is jelzi ezt már: a lágyék, a hónalj, a fülek bőre érezhetően szinte forró, az állat tekintete "megtört", szomorú, a szemek mélyen ülővé, és csillogóvá válnak. Az állat nem szívesen mozog, liheg, a hideg padlón minél nagyobbra szétterülve fekszik és hűti magát. A kutya normális testhőmérséklete függ a nagyságától (testsúlyától). Minél nagyobb az állat tömege, annál alacsonyabb az átlaghőmérséklete. Egy törpe fajta (pl.: törpeuszkár, törpe schnauzer, yorkshire terrier, stb.), melyek átlagos testsúlya 5 kg körül, vagy az alatt van, magas, 39-39,5 C° alaphőmérsékletűek. A nagy testsúlyú állatoknak (pl.: bernáthegyi, kaukázusi juhász, újfundlandi, stb.) 38- és 38.5 C° körüli az átlaghőmérsékletük. Ennél fogva kiskutyánál egy esetleges 40 C°-os hőmérséklet csak hőemelkedésnek, a nagykutyában mért 40 C° már súlyos lázas állapotot takar. Mindebből az következik, hogy érdemes otthon kinevezni egy hőmérőt, mely attól kezdve csak a kutyánál használatos, és megmérni a végbélben a hőmérsékletet, ha bizonytalanok vagyunk állapotát illetően, mert csak ez a mérés szolgáltat megfelelő adatot!

Allergia

Az állatok is ugyan abban a kémiai anyagoktól zsúfolt és szennyezett világunkban élnek, mint mi, ezért nem lehet csodálkozni azon, ha az allergiás megbetegedések száma folyamatosan nő. Számtalan allergiás jelenség létezik, most a gyógyszerekre kialakuló jelenségeket lesz szó. A penicillin és származékai, mint potenciális allergiát kiváltó tényező,- ismert jelenség. De elvileg minden gyógyszer, legyen az injekciós, vagy tablettás készítmény, kiválthat heves, vagy kevésbé heves reakciókat! Viszonylag gyakori antibiotikumoknál, vagy vitamin készítményeknél. Előfordul, hogy a vakcina (oltóanyag) beadása után tapasztalunk ún. korai típusú allergiás jelenségeket. Milyen tüneteket lehet felfedezni az ilyen állaton? A leggyakoribb, hogy a fejen, azon belül is a pofa oldalsó felületén, az ajkakon, a szemhéjakon a száj környékén kisebb nagyobb duzzanat jön néhány perc-óra alatt létre, mely, ha az egész arckoponyának megfelelő területet elfoglalja, olyan benyomást kelt, mintha más állattal állnánk szemben. (Vizilófej) E látvány lehet ijesztő, de a valódi gondot inkább a torok és a gége táján kialakuló hasonló eredetű nyálkahártya duzzanat jelentheti, mely ritka, de fulladásveszéllyel járhat. Ezért is kell minden ilyen allergiás eredetű tünetet komolyan venni, (az állatorvos is ezt teszi) és kivizsgálni, mi váltotta ki. Az eredményt az oltási könyvében és a kartonján is fel kell nagy betűkkel tüntetni, nehogy újra ilyen gyógyszert, vagy oltóanyagot alkalmazzunk, mert a válasz hevessége alkalmanként nőhet

Ételallergia

Az allergiás megbetegedések az emberi statisztikákkal szinte párhuzamosan emelkedő tendenciát mutatnak a városi állatokon. A sok ok közül kiemelendő talán a szennyezett levegő korom- és izgató anyagtartalma miatti állandó nyálkahártya izgalom és evvel együtt annak érzékenyítő hatása. A belélegzett porszemcsék és pollenek keltette allergiás tünetek (bőrgyulladás, orr, kötőhártya-gyulladás) mellett egyre gyakoribb a táplálkozás során felvett fehérjékre kialakuló allergia. Míg a légutakon át felvett allergiát kiváltó (allergén) okok vizsgálata bőrteszttel viszonylag könnyedén elvégezhető, addig a táplálkozási allergia oka gyakorta csak hosszas és időrabló, ún: eliminációs diétával fedezhető fel. A lényege ennek abban áll, hogy kiválasztunk egy fehérjeforrást abból a vélhetően sokféléből, amit eleddig etettünk, (mondjuk pl.: a csirkehúst) azt kiegészítjük főzött rizzsel, növényi anyagokkal, egyéb nem fehérjetermészetű természetes anyagokkal, és legalább 3 hétig ezt az összeállítást etetjük. Ennek eredménye az lesz, hogy megtudjuk, a csirkehús-e a "bűnös" fehérje, vagy nem. Ha igen, nem csökkennek meg az allergiás tünetek, vagy csak minimálisan. Ha minden tünet eltűnik, akkor annyit már tudunk, hogy a csirkehús nem oka az allergiának. A legtöbb esetben ez az eredmény csak sokszor három hét múlva ad végleges megoldást. Mindaddig kell "cserélgetni" a táplálékalkotó egyedüli fehérjeforrást, vagy kiegészíteni az eddig adottakat, amíg a tünetek hirtelen valamely fehérje táplálékbani megjelenése nem okozza az eredeti vakaródzást, bőrpírt jelentő tüneteket. Ekkor e megtalált fehérjét minden táplálékából szisztematikusan kihagyva, innentől kezdve a betegség tünetmentes lesz.

Napfény okozta bőrgyulladás

Az ilyen bőrgyulladás az intenzív napfénynek hirtelen, szoktatás nélkül kitett, pigmentmentes bőrfelületeken az ibolyántúli sugarak hatására következik be. A bőr kipirosodása, fájdalmassága, pörkök keletkezése főleg az orrháton, orrtükrön, szemhéjakon, ajkakon és füleken figyelhető meg. A betegségre a skót juhász (ezért nevezik a problémát collie-nose-nak) és a vele rokon kutyafajták hajlamosak. A bőrgyulladás az orrhátnak az orrtükörrel határos területén kezdődik. A bőr kipirul, savós gyulladás, fekély, később pörkképződés figyelhető meg. Ritkán az elváltozás az orrnyílásokra és az orrkagylókra is ráterjed. Az intenzív napfényhatás elkerülése után a folyamat spontán gyógyulásnak indulhat. Súlyos esetben glükokortikoid és antibiotikum-terápia szükséges, helyileg és általánosan is. A kutyák orrát, egyéb nem pigmentált bőrfelületeit fényvédő kenőccsel be kell kenni. Különösen az erős, déltáji napsütéstől kell óvni a napfényre érzékeny bőrű kutyákat.





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 53
Tegnapi: 133
Heti: 53
Havi: 3 225
Össz.: 173 496

Látogatottság növelés
Oldal: Kutyabetegségek
Boni Kutyakozmetika - © 2008 - 2014 - bonikutyakozmetika.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

EladoDomain.NET támogatásával a HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: hány a kutya - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »